Tíz művész vette birtokba tíz napra a Spanyár-ház udvarát. Van, aki a tornácon festi a messzi fákat, olyan is, aki a szobából láttatja a házat. Az asztaloknál arról beszélgetnek, hogy ez van, nem tehet arról az ember, hogy kortárs, és művészet-e a rendelésre, pénzért alkotás. Közben fel-felpattan valaki, odasiet a munkájához, csiszol még egyet rajta. Kihasználjuk a tényt, hogy itt mindenki kortárs, és megkérdezhetjük, mit gondolt a művész, amikor egy-egy munkáján ügyködött. Azt mondták, a kortársban ez a jó.