Már sötét van, mire hazafelé indulok. A sok nehéz kamion által helyenként sáros falusi úttá taposott aszfaltúton háromszor is súrolja autóm alja a földet. Az út mellett továbbra is folyik a víz. A félsötétben lefilmezem, amint ereszkedik befele a bűzlé Máréfalva felé. Miközben írom e sorokat, a víz világnapját ünnepeljük. Szerencsére, mire megjelenik az anyag, már lejár a világnap, nem kell foglalkozni a víz szennyezésével. Minden dologban lehet pozitívumot is találni, én most 2 dolognak örvendek: 1, hogy nem Máréfalván lakom, s 2, hogy nem homoródi vizet iszom, hanem szejkeit.